Húsvét eredete története és
jelképei
A húsvét eredete és,
története
A
húsvéti ünnep neve különböző
nyelveken más és más. Közös eredete azonban, a húsvét héber neve, a pészah. A
szó kikerülést, elkerülést jelent. Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep
egybe is esik.
A
húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel,
melynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi
szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22 és április 25-e
közé.
Húsvétkor
ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását. A húsvét a legrégibb
keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is. Pilátus általi halálra ítélésének,
megostorozásának és kereszthalálának a napja.
A húsvét jelképei
A
nyúl
A húsvéti nyúl
megjelenésének magyarázata már jóval nehezebb. Az ünnep termékenységgel
kapcsolatos vonatkozásában magyarázat lehet a nyúl szapora volta. Mivel éjjeli
állat, a holddal is kapcsolatba hozható, amely égitest a termékenység
szimbóluma. Nyúl és tojás ősi kapcsolata a kutatók
szerint a germán hagyományok alvilági istennőjének legendájában jelenik
meg: eszerint a nyúl eredetileg madár volt, s az istennő haragjában négylábú
állattá változtatta. E különös tulajdonságú állat hozzánk is német
közvetítéssel került, de kialakulását homály fedi.
A
tyúk
A tojás az élet
újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen
kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet
rejtélyét jelképezni.
Magyarországon a festett,
díszített tojás ajándékozása elsősorban a húsvéti
locsolkodáshoz kapcsolódik. A díszített tojások festésének formái, a minták
elrendezése tájegységenként változott. A nálunk leggyakrabban használt minták
geometrikusak. A tojást hosszanti vonalakkal két, majd négy mezőre osztották.
A
barka
A barka bolyhos virágainak
különleges gyógyerőt tulajdonítottak a régiek.
Ha a családi tűzhelybe dobták,
megóvta a házat a bajoktól, lenyelve pedig gyógyszerként elmulasztotta a
torokfájást.
